Nagyon örültem, mikor meghívást kaptam Ágitól az Yves Rocher bloggertalálkozóra, ugyanis az utóbbi években nagyon megszerettem a márkát. Szinte minden amit tőlük vettem, bevált, különösen a parfümök és a tusfürdők. A találkozón egyébként nagyon sokan zsúfolódtunk össze az Anker közi üzletben, ahol az üzletvezető szólt néhány szót a márkáról és annak kialakulásáról, majd az újdonságokkal ismerkedtünk.
A múlt hónapban szerettem volna meglepni magam valamivel, ezért bementem a Lushhoz, de nem volt semmi konkrét elképzelésem, így végül az eladóval való rövid beszélgetés után kikötöttem a Dark Angels nevű arctisztítónál, ő ezt ajánlotta ugyanis az én kombinált bőrömre. Miután az üzletben a kézfejemen kipróbáltam megtetszett, hogy elég erős radírozó hatása van, úgyhogy gondoltam teszek vele egy próbát.
Az idei őszi Glamour-napokon szerencsére a realitás talaján tudtam maradni és igyekeztem főleg olyan dolgokat beszerezni, amire már amúgy is szükségem volt vagy amire régebb óta vágytam. Gyakorlatilag ruhát egyáltalán nem vettem, csak egy kis pihe-puha rózsaszín mamuszbalerinát az F&F-től. Szintén az F&F-től, cska a Home részlegről vettem egy puha, szőrös díszpárnát és két pöttyös szürke párnahuzatot (ami sajnos a képről lemaradt). Szintén innen vettem még egy szappanadagolót a fürdőbe, mert a korábban használt Jack Daniel's-es üvegről sajnos lekopott a szöveg illetve egy csomag hosszú fehér gyertyát.
Kislányként szinte minden lány romantikus lánykérésről és habos esküvői ruhákról álmodik, aztán amikor sok-sok csalódás után végre rátalál az ember arra, akivel mindezt meg is szeretné valósítani és megkérik a kezét kezdetét veszi az őrület.
Ahogy tudjátok, körülbelül egy hónapja van egy cicánk. Tulajdonképpen mindig volt körülöttem háziállat, mindenféle formában. Kiskoromban voltak nyulaink, baromfik az udvaron illetve volt több kutyánk és cicánk is és apukám szenvedélyének köszönhetően rengeteg díszhalunk. Aztán idővel az állatok egyre megritkultak (elpusztultak, eltűntek vagy odaajándékoztuk őket). Amikor beköltöztem Budapestre nem igazán jutott eszembe, hogy háziállatot tartsak, mert elsősorban egy kutyusra vágytam, de ennek egyfelől a tulaj sem örülne, másfelől szerintem a kutya nem lakásba való állat, úgyhogy ezt a kérdést elodáztuk akkorra, amikor már saját kertes házunk lesz (remélhetőleg pár éven belül). Viszont többször is felmerült a lehetősége, hogy legyen egy cicánk, úgyhogy amikor idén nyáron adódott egy lehetőség, akkor úgy döntöttünk, hogy belevágunk a cicagazdik felelősséggel teljes, ámde közel sem unalmas életébe. Azóta eléggé megváltozott az életünk, ugyanis az ébresztőórát gyakorlatilag lecserélhetjük az általunk csak "bioébresztőnek" hívott reggel fél 6-6 óra között lezajló konstans nyávogásra a hálószoba ajtónk előtt. A növények és törékeny dolgok egy pár szinttel feljebb, illetve zárt szekrénybe kerültek, szellőztetni már csak cicafelügyelettel lehet és a bejárati ajtón ki- és befelé közlekedés is sokkal gyorsabban zajlik, mint korábban (hihetetlen érzéke van ahhoz, hogy tud eljutni 3 másodperc alatt gyakorlatilag a következő emeletig úgy, hogy kézzel-lábbal próbálom az ajtóban levadászni). Vannak tehát izgalmak, de az az érzés, amikor elalszik az ember ölében vagy csak odabújik dorombolni nem pótolható mással.
Amikor megláttam a Rossmannban élőben a Lovely Cosmetics Material Girl kollekcióját egyszerűen lefagytam, minden annyira szép volt, hogy percekig toporogtam az állvány előtt azon tanakodva, hogy mit vegyek és ne vegyek meg, ugyanis legszívesebben az egész kollekciót hazahoztam volna. Ezen az érzésen az sem segített, hogy néhány lakk láttán átfutott az agyamon az "Úristen, ez lehet a menyasszonyi körömlakkom" érzés, úgyhogy nagy nehezen kiválasztottam négy árnyalatot és alig vártam, hogy hazaérjek és kipróbáljam őket.
