Kalligráfia

kalligráfia a görög kallos „szépség” ás grafosz „írás” szavakból eredő szó, amely a díszes, szép kézírást, annak művészi fokú gyakorlását nevezik. A kalligráfiának rengeteg ága van, az európai ág gyökerei az antik görög és római korra nyúlnak vissza és egészen a 19. századig nagy hagyománynak és népszerűségnek örvendett. A kézírás visszaszorulásával ez a művészet is elveszőben volt, csak néhány különleges alkalmakkor használták és használják ma is. Ugyanakkor mostanában rengeteg helyen lehet róla hallani és szerintem egyfajta trend is lett hobbi szinten foglalkozni vele. 
Én magam mindig is imádtam kézzel írni, volt itthon tintám, tollam, gondoltam teszek egy próbát. Be kell vallanom, nem olyan egyszerű, mint amilyennek elsőre látszik és sokkal több türelmet igényel, mint ami jelenleg nekem van :) Ugyanakkor ez is hasonló terápiás, megnyugtató jellegű tevékenység is lehet, akárcsak a mostanában szintén nagy népszerűségnek örvendő színezőkönyvek (most már be kéne szereznem nekem is egyet). Teljesen bele lehet feledkezni, amikor csak arra koncentrálok, hogy az aktuális betű tökéletes legyen, hogy a kellő helyen nyomjam meg a tollat, hogy szélesebben fogjon, máskor pedig vékonyan.


Később vettem egy kalligráfia tollszettet különböző tollhegyekkel, de sajnos nem mindegyik fejet tudom szépen használni, úgyhogy sokszor meggyűlik a bajom az elcsöppenő tintával vagy épp azzal, hogy nem fog a toll. Biztosan vannak ennél sokkal jobb és drágább eszközök, de egyelőre csak szerettem volna kipróbálni ezt is, úgyhogy itthoni használatra bőven megteszi ez is.
A legjobb dolog az egészben, amikor a tiszta vízbe először mártom bele a tintát és gyönyörűen vegyül vele. Annyira jó nézni. 


Annak mindenképpen ajánlom, hogy próbálja ki, aki ámulattal nézi a múzeumokban a régi levelek gyönyörű kézírását és érdekli a szépírás. A tollat és a tintát is a Kes papírban vettem. Itt találtok nyomtatható vonalas segédlapokat az első betűkhöz.

CONVERSATION

6 comments:

Ada said...

Érdekes cikk volt, köszi :)

Bevallom, nekem eszembe sem jutott, hogy ez is lehet egy meditatív dolog, mint a színezőkönyv, de jobban belegondolva, simán lehet! Bár nem hiszem, hogy nekem lenne hozzá türelmem, de jó nézni mások szépírását. (Igen, én vagyok az az ember, aki elég rondán ír a hétköznapokon -női létem ellenére)

Audrey80 said...

Nagyon elszoktam már a kézírástól, egyre olvashatatlanabb amit írok. Színezni viszont szoktam, ma is vettem két színezőkönyvet a gyerekeknek és én is be szoktam szállni színezni, imádom :)

Unknown said...

Nagyon szép hagyomány a kalligráfia, de balkezesként ez nem az én sportágam, gyakorlatilag mindent azonnal "árnyékolok" is írás közben, elsősként felmentésem volt a tintás írás alól, én rögtön golyóstollal kezdtem, irigykedtek is rám rendesen az osztálytársak. :D Manapság az irodában vagyok tintanyaló papírtigris, főleg piros tollal kell dolgoznom, úgyhogy néha úgy nézek ki, mintha komoly cicatámadás áldozata lennék, mert a bal alkarom tele van vörös pacával és csíkokkal, a pulóvereimről inkább nem is ejtenék szót... :D Virág

Moon Angel said...

Nagyon szép képek készültek. Mondjuk én a kézírásom alapján orvos is lehetnék, szóval ez nem az én műfajom. :D

dressylipstick said...

Igazi színfoltja ez a bejegyzés a blogodnak, nekem nagyon tetszett. :) A fotókat is öröm volt nézni, pláne a vízbe épp beleoldódó tintáról készülteket. :)

Csipkelány said...

:) Színezőkönyveket is beszerzek lassan én is, már régóta szeretném, de most karácsonyra kapok végre és akkor belevetem magam abba.

Like us

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...