Tűsarokról a világ

Azt hiszem, hogy bátran állíthatom, hogy a nők nagy része oda van a különböző magas sarkú csodákért. Valamiért érthetetlen vonzódást érzünk eziránt a "modern kori kínzóeszköz" iránt. Mert hosszítja a lábakat, mert magasabbak vagyunk, meg szebb lesz az alakunk, megváltozik a tartásunk és szexinek érezzük magunkat tőle. Az első 10 percben a felhők felett széles mosollyal tipegünk, minék a világ, a következő órában már igencsak lejjebb hagy az a mosoly amikor futni kellene a busz után és a kanyarokban egyensúlyozni az alaposan megpakolt táskával (táskákkal) a kezünkben. Néhány óra múlva pedig igazi kínszenvedés veheti kezdetét és a pokolba kívánjuk az égig érő csodát. 
Azt gondolom, mindenkivel megesett már a fenti eset, mégis ragaszkodunk a magassarkúhoz. Ami nem baj, az viszont igen, hogy sokan "ész nélkül" és mindennap viselik a 7-10 cm-es és annál magasabb sarkú cipőket. 


Gondolom nem kell hosszan taglalnom, hogy milyen deformitásokat okozhat az éveken át, tartósan viselt magassarkú: derékfájás, hátfájás, vádli izomzatának megrövidülése, kalapácsujj, bütyök, ez utóbbiak igen fájdalmasak lehetne és sok esetben csak műtéttel lehet őket helyrehozni (gondoljunk csak Bechkamnére, akit ez sem tántorít el a magassarkú viselésétől). A legtöbben, főleg a fiatalok azt gondolják, hogy ez csak riogatás, nekik aztán nem lesz semmi bajuk, majd a héten 1-2 napot járnak lapos cipőben is. Csakhogy ezek a problémák nem most fognak jelentkezni, hanem évek múltán, de akkor iszonyú kínokat okozva  (persze leszámítva a cipőviselés okozta fájdalmakat).
Mindezt azért írom le, mert nemrég olvastam az Instyle magazinban egy cikket, ami Christian Louboutinról és a cipőiről szólt. Csak néhány sor, mégis megragadta a gondolataimat az a mondat, amit a tervező mondott mégpedig: " A cipőim nem azért készülnek, hogy 10 utcányit gyalogoljanak bennük. Ezeket a lábbeliket szépségük miatt és nem kényelmi szempontok alapján kell választani. Ez egy kedvtelés..."
Nagyon érdekes, hogy a tervező maga ezt így kijelenti és teljesen egyetértek vele. Ezek a cipők arra alkalmasak, hogy valahol, rövid ideig viseljük valamilyen eseményen, kicsit ácsorogjunk, de legfőképpen ücsörögjünk bennük, mert jól mutatnak, mennek a ruhához. Viszont, ha ebben akarunk autó nélkül elindulni otthonról, az már annyira nem lesz kellemes. A másik dolog, ami miatt megragadott ez a mondta, hogy ezzel Louboutin is azt sugallja, hogy NE ezekben a cipőkben sétáljunk, mert nem kényelmes, nem egészséges. 

Persze tudom, ki tud ellenállni, de szerintem az egészségünk fontosabb, mint a hiúságunk, ezért nem árt néhány "szabályt" vagyis inkább tanácsot betartani:
- Ne viseljünk a hét minden napján vagy túlnyomó részben magas sarkú cipőt. Ha viselünk, lehetőleg ne 10 cm-es és magasabb legyen, hanem esetleg középmagas, vagy annál kisebb. 
- Ha mindenképp szeretnénk magassarkút viselni, akkor érdemes egy váltócipőt vinni illetve aki messziről utazik, nincs meg az a luxus, hogy csak beül az autóba és kiszáll, betipeg, az vegye át csak a helyszínen a magassarkút, addig mehet laposban is.
-Érdemes ragtapaszt magunknál tartani (Én már megjártam a keletit vércseppekkel, igen cseppek voltak konkrétan)
- Gondoljunk néha az egészségünkre is, mert attól, hogy a szőnyeg alá söpörjük a problémát, még ugyanúgy jelentkezni fog. Most még lehet tenni ellene!
- Szerezzünk be egy összehajtható balerina cipőt (hosszú távon a balerina cipő sem túl egészséges, de ilyen helyzetekre azért mégiscsak jobb, mint a tűsarkú).
- Autósok előnyben, ugyanis így már egyszerű, csak be kell ülni, kiszállni és tipegni egy keveset, ezt ki lehet bírni.

Lányok, tudom, hogy nehéz megállni, én is odáig meg vissza vagyok ezektől a cipőcsodáktól, de nemrég nálam is jelentkezett egy kis probléma, harántboltozat-süllyedés, amire most talpbetétet hordok (nem mondom, hogy a magassarkútól van, de biztos szerepe van benne, pedig én nem is hordtam minden nap és extrém nagy sarkakat sem, ha mégis, azt ritkán). Nem riogatáskép mondom, szerencsére nem vészes a probléma, helyre lehet hozni, úgy tudom, de magas sarkúban már kellemetlen volt járni, néha sírni tudtam volna. Kell ez a szenvedés? Nem. Még akkor sem, ha valamivel vékonyabbnak és magasabbnak tűnök. Ennyit nem ér.



Ráadásul nehéz helyzet, hogy fotók tömkelegén láthatóak a sztárok óriási platformokkal, de azt mindenki elfelejti, hogy ők nem 6-kor kelnek, robognak át a városon vonattal, busszal, metróval, hévvel, tipegnek 6-8 órát vagy még többet és aztán hazautaznak és sétálnak kilométereket. Ők beszállnak a kocsijukba vagy a taxiba, majd hazamennek és nem órákon át viselik (biztos vannak mazochisták akik igen), de legalábbis nem gyalogolnak benne annyit, mint mi. 

CONVERSATION

5 comments:

Vattacukor said...

Teljesen igazad van, én a váltócipős megoldást választottam. Gyakran egy-egy kép láttán elmormolom magamban az általad leírt utolsó bekezdést :)

Gubo23 said...

"véres"sztori nekem is megvolt már :/ :)))) azóta mindig van nálam sebtapasz !!!!

Anonymous said...

Ilyen típusú hátfájásra a váltócipőn kívül mit ajánlanátok? Nekem a munkám miatt egész nap tűsarkúban kell lennem :(

Hópihe said...

Én párszor feltettem egy hőt sugárzó övet, amit a gyógyszertárakban lehet pl. kapni, és az segített rendbehozni a derékfájást, amit valószínüleg a sok magassarkúban ácsorgás váltott ki. Sajnos a munkámból kifolyólag nem tehetem meg ezeknek a cipőknek a mellőzését... :/

Lookatme said...

Kedves Hópihe! Milyen hőt sugárzó övre gondolsz pontosan? El nem tudom képzelni, mi lehet az pontosan, de felkeltette az érdeklődésem. :)

Like us

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...